Rötúr - Bächer Iván

Megreggeliztek, narancslekváros kenyeret, sajtot, kávét, közben váltottak pár szót, révedeztek, számolgatták az időt.

– Látod, apukám, már harminckét éve van annak, hogy először megérkeztünk Algériába.

– Bizony, fiam. És már nyolc éve, hogy másodszor is itt vagyunk.

– Én harmadszor.

– Igen.

– És most, apukám, úgy tűnik, el kell innen mennünk végleg.

– Hát igen, fiam – sóhajtott Sprentzl Gyula, és mivel a reggelit már befejezte, rágyújtott egy cigarettára.

Kapcsolódó üzenetek

Felhasználónév
Jelszó

Elfelejtette jelszavát? Elfelejtette felhasználónevét? Regisztráció