Médiapszichológia - Koncz István, Dr.

„A 7–11 évesek legyenek képesek különböző tárgyakat, embereket, eseményeket különböző nézőpontból bemutatni a média variációs lehetőségeinek kihasználásával.”
Ez a szöveg tantervi részlet Nagy-Britanniából, ahol 1990-től a média kötelezően oktatott műveltségi területté vált.
„Figyelemre méltó, hogy a hazai oktatási rendszer követelményei között nem szerepel a 6–12 éves gyerekek médianevelése” (M. Tóth Géza, 1998.) Ez azért is különös, mert Európa gazdaságilag fejlett országainak tantervi rendszere a kisiskolás korú gyerekek médiaoktatására nagy gondot fordít. Ez az a korosztály, amely az audiovizuális média hatásaival szemben a legvédtelenebb. Szüleik, akik már jórészt maguk is a „képcső-nemzedékek” közé tartoznak, sem mindig képesek a gyermekeik számára esetleg káros hatású hang- és képözönt megszűrni. A fő feladat az, hogy tanuljunk meg okosan együtt élni a médiumokkal, megtanítani kezelni azokat, s okosan használni gyerekeink (irányított és ön) én-építkezéséhez.
A szelektálási, feldolgozási, beépítési készségek ki­alakításában nagy szerepe van a médiapedagógiától, -pszi­cho­lógiától muníciót kapó pedagógusoknak. Mind­ezek miatt is nagy jelentőségű a tanárjelöltek mé­di­a­orientációja, az ilyen szakirányú képzés és gyakorlati felkészítés.

Szentendre, 2000.

A szerző

Bevezetés 5

I. videotechnika általános
értelmezése, helye az informatikai
eszközrendszerben 7
1. A videotechnika általános felfogása 7
2. A videotechnika informatikai felfogása 8
3. A mikroelektronikai fejlődés hatása
a videotechnikai eszközökre 11
4. A videotechnika szerepe 12
a) A videotechnika szerepe
az érzéki észlelés segítésében 12
b) A videotechnika szerepe
a fogalmi gondolkodás segítésében 14
c) A videotechnika hatása a megismerés
alanyára és tárgyára 15
5. Az alkalmazási folyamat és a
videotechnika kölcsönhatása 17
6. A tanár szerepe a képzésben,
videotechnika alkalmazása mellett 18
7. A videotechnika
alkalmazásának funkciói 20

II. A videotechnika lehetőségei
a képzés didaktikai elveinek érvényrejuttatásában 21
1. A videotechnika a didaktika rendszerében 21
2. A videotechnika lehetőségei a képzés didaktikai elveinek érvényrejuttatásában 24
A céltudatos személyiségformálás elve 24
A fejlesztő oktatás-nevelés elve 25
A résztvevők tudatossága, aktivitása, önállósága 26

III. Média-videopszichológia 28
1. Önismeret-fejlesztés és a videó 31
A képmagnó mint dinamikus tükör és
mint viselkedéstanító 31
2. Szakirodalmi háttér 36
„Önismereti” szakirodalmi körkép 36
A videós fejlesztő eljárások irodalma 42
3. A videotechnika felhasználási lehetőségei az
önismeret és énkép fejlesztésében
14–18 éves tanulók körében 49
a) A fejlesztés lehetőségei 49
b) A videomagnó mint pszichikus pedagógia,
szomatikus és szociális (önismeret-fejlesztő)
tükör 62
c) Videós felmérő és fejlesztő eljárások elméleti
háttere és gyakorlati megvalósítása 64
4. Összegzés 69